Fekvése
A falu Tolna megye észak-nyugati szélén helyezkedik el határain Nagykónyival, Szakccsal, Érténnyel, Iregszemcsével és a Somogy megyei Törökk
oppánnyal és Bedegkérrel osztozik. A település nagyobbik része a Koppány folyó északi oldalán, míg kisebbik a déli oldalán terül el. Kedves lankás vidék.
A település Fő útja egyben a 6508 számú országos közút, mely Nagykónyit köti össze Somogyacsai elágazóval, s egyben ez úton érhetők el közeli és távolabbi városok egyaránt: így Kaposvár, Siófok, Tamási, Dombóvár, Szekszárd.Az egykor s
ajátos népviseletet ma már jóformán csak a szüreti felvonulás alkalmával idézik fel. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt híres volt a lányok-asszonyok mintás anyagból varrt „blújza, réklije, flitteres pruszlija, slingütt péntője, köténye, a pufándlija, fej csipkéje, pilléje, vagy a férfiak csizmanadrágja, kézzel hímzett gyolcs ingje, egyenes vagy görbe szárú csizmája.”
A faluban 2005 júliusában került sor az elszármazottak első találkozójára, melyre több száz egykori koppányszántói lakos fogadta el a meghívást. A település legnagyobb ünnepe a búcsú napja, mely Bertalan napjához, augusztus 24.-hez kötődik.
Története
A település Szántó néven a honfoglaláskor az Árpád-ház birtokába jutott. Néhány évszázados birtoklás után a királyi család tagjai eladományozták. Az első birtokos, akiről tudunk, Álmos herceg volt. 1138. szeptember 3-án Vak Béla király, Álmos herceg fia a birtoklást megősítette. Az adományozottak között volt még Buzád is a Habolth nemzetségből, akinek hűségét dicsérik a fennmaradt oklevelek. Nagyobb birtoka volt még Szántón, Füzek vize mellett Koppány, Ravazd és Csád szomszédságában Henrik bán fiának, Jánosnak, aki valószínűleg 1348 előtti kibékülés után kapta azt Róbert Károly királytól.
A XIV. században már a pápai regestrum is hírt ad az itt virágzó birtokról. Ekkoriban a terület a Habolth nemzetségből származó Baky család birtoka volt. 1335-ben a Baky család örökös nélkül maradt, és így az Enyingi Török család örökösödik a szántói, baki, iglódi, vadvizi, dodai és kiskónyi birtokokhoz. A község birtokosai között tudjuk a dömösdi prépostságot, amely Koppány központból rendelkezet.
A prépostság javait I. Ferdinánd király a nyitrai vár fenntartására rendelte, amint ez Padmanicskiy István nyitrai püspök 1530 év körüli regestrumából kitűnik – aki Szántóról úgy emlékezett meg, hogy ezen birtokon a birtokkal együtt van 21 jobbágy, melynek mindegyike Szent Márton napkor fizet 1 forintot, gabonából és borból egyik évben tizedet, a másikban kilencedet.
A mohácsi vészt követő évtizedek zavaraiban a dömösdi prépostság itteni birtokait enyingi Török Bálint foglalta el. Ebben az időben 13 portán a szolgák 45 dinárral adóztak. 1543-től a vidéket török uralta, akik hűbéres és zsoldos hadseregük révén a keresztény részre való adózást nem engedte. A török Szántót császári hűbérnek nyilvánította, és mint ilyet a koppányi haderő fönntartására rendelte.
1645-ben Esterházy Miklós nádortól adományt szerzett Szántóról gróf Esterházy János. 1650-ben Esterházy Miklós nádor javai között szerepel mint jó falu, melyben Istenfélő magyarok laknak.
1904-től Szántó Koppányszántó nevet viseli. Nevét nagyobb területű szántójáról és a Koppány folyóról kapta.
Látnivalók
Szent Bertalan-apostol Templom
Az 1753-as épület klasszikus stílusú, egyszerű templom, egyik oldalra kinyúló építményrésszel, a főbejáratnál harangtoronnyal kialakítva. Névadója a 12 apostol egy kevésbé ismert tagja.
A templom körül ligetesen telepített lombhullató fák állnak, főbejáratához tujákat ültettek.
Szentháromság-mozaikkép
A Szentháromságot ábrázoló mozaikkép egy kőből kirakott széles oszlopon helyezkedik el, amelynek tetején kisebb sátortető áll.
Környezetében rendezett köztér található, reprezentatív kiültetésekkel és a mozaikképhez vezető műkő burkolattal kialakított, fiatal tujákkal szegélyezett úttal.
Kammerer Ernő Síremléke
A temető hátsó részében kialakított organikus építészeti stílusú, kisebb épületszerű síremléket dr. Kammerer Ernő, a Szépművészeti Múzeum első igazgatójának emelték születése 150. évfordulója alkalmából 1920-ban. A síremlék faajtaja felett háromszög alakú kinyúlást láthatunk.