Ma 2017. december 12. kedd, Gabriella napja van.

Községünk története

Koppányszántó történelme

Szántó honfoglaláskor Árpádház birtokába jutott. Az Árpádház azon törzsét uralta, melyből a királyi ház vált ki.
Néhányszázados birtoklás után az Árpádház tagjai adományából jutott más kézre.

Az első birtokos kiről tudunk Álmos herceg Kálmán király nagy ellenfele volt.
1138 szeptember 3.-án Vak Béla király Álmos herceg fia a birtoklást megősítette.
Adományok között van Buzád,Habolth nemzetség,melynek hűségét dicsérik az oklevelek.
Nagyobb birtoka volt még Szántón Fuzek vize mellett Koppány, Ravazd,és Csád szomszédságában Henrik bán fia,Jánosnak,ki valószínűleg 1348 előtti kibékülés után kapta azt Róbert Károly királytól.

1333 A 14 században már a pápai regestrum is hírt ad az itt virágzó birtokról.
XIV.században találjuk itt a Baky családot amely a Habolth nemzetségből származik.

1335 A Baky család örökös nélkül maradt és így az Enyingi Török család örökösödik a szántói,baki,iglódi,vadvizi,dodai és kiskónyi birtokokhoz.
A község birtokosai között tudjuk a dömösdi prépostságot, amely Koppány központból rendelkezett.

A prépostság javait I.Ferdinánd király a nyitrai vár fenntartására rendelte amint ez Padmanicskiy István nyitrai püspök 1530 év körüli regestrumából kitűnik- aki Szántóról úgy emlékezik meg,hogy ezen birtokon a birtokkal együtt van 21 jobbágy, melynek mindegyike Szent Márton napkor fizet 1 forintot , gabonából és borból egyik évben tizedet, a másikban kilencedet.
A mohácsi vészt követően évtizedek zavaraiban a dömösdi prépostság itteni birtokait enyingi Török Bálint foglalta el.
Ebben az időben 13 porta adózott,és a szolgák 45 dinárral adóztak.
Török Bálint 1541-ben Konstantinápolyban raboskodott,így uralmát nem tudta ellátni.

1543 óta a vidéket török uralta szandzsákat alapított Koppányba Hűbéres és zsoldos hadserege révén keresztény részre való adózást nem engedte.
A török , Szántót császári hűbérnek nyilvánította,és mint ilyet a koppányi haderő fönntartására rendelte.

1645-ben Eszterházi Miklós nádortól adományt szerzett Szántóról gróf Eszterházi János.
1650-ben Eszterházi Miklós nádor javai között szerepel mint jó falu, melyben Istenfélő magyarok laknak.

1904-től Szántó Koppányszántó nevet viseli. Nevét nagyobb területű szántójáról és a Koppány folyóról kapta. Koppány völgyében fekszik, igen kedves vidék.